Nagy-Küküllő megye (rum. judeul Tirnava Mare, ném. Komitat Grosskokel), 1920-[1950. szept.] 1952: közigazgatási terület Erdélyben a Nagy-Küküllő folyó bal partján, Románia közepén. - É-on →Kis-Küküllő megye és →Udvarhely megye, K-en →Háromszék megye és →Brassó megye, D-en Brassó megye, →Fogaras megye és →Szeben megye Ny-on Kis-Küküllő megye határolta. - Székhelye Segesvár, lélekszáma 1930: 147.994, 1941: 164.646 fő. A két vh. között Nagysink környékét - Boholc, Brulya, Felmér, Gerdély, Halmágy, Kálbor, Kisprázsmár, Kissink, Kóbor, Mártonhegy, Nádpatak, Nagysink, Sáros, Sona közs-et - Fogaras megyéhez, Pród és Holdvilág közs-et Kis-Küküllőhöz, Nagybún, Darlac, Küküllősárd, Hétúr, Kisbún közs-et Nagy-Küküllőhöz, Hásságot Szeben megyéhez, Bendorfot ~hez, Fogaras megyéből Kucsulátát és Lupsát, Udvarhely megyéből Erkedet, Homoródbenét, Homoróddarócot ~hez csatolták. 1940. VIII: az I. →bécsi döntés a teljes ~t Ro-nak hagyta, amit kiegészítettek a Mo-hoz vissza nem csatolt udvarhelyi falvakkal. [1950. X-] 1952-68: Sztalin (Brassó) tartomány része; Segesvár, Medgyes, Kőhalom és Szentágota rajonközpontokkal. 1968: a közigazg. átszervezésekor ~t megszüntették, ter-ét Szeben, Maros és Brassó megye között osztották föl, Medgyes és Segesvár municípiumi rangot kapott (→tartományi közigazgatás Romániában). 88

Judetele Romaniei Socialiste. Bucuresti, 1972. - Vofkori 1996:73.